Mosoly, hangadás, mutogatás, beszéd – hogyan fejlődik a baba kommunikációja?
Gyönyörű témához érkeztünk, a gyermek és szülei közötti egyik legörömtelibb kapcsolódáshoz: a kommunikációhoz. Ennek a beszélgetésnek, eszmecserének a jelentését valahogyan így fogalmazhatnánk meg: a kommunikáció az ötletek, gondolatok, információk és érzelmek továbbadása és cseréje beszéddel, írásban, jelekkel, vagy viselkedéssel.
A kommunikációról tudjuk, érezzük, hogy alapvetően kétirányú dolog és legfontosabb célja, hogy a társalgó felek között valódi megértés jöjjön létre, melyből változás, cselekvés születhet. A kommunikáció kapcsolatot teremt, közelebb hoz, ezért az ismerkedés elsődleges eszköze. Válhat egészen méllyé, ötleteket adhat, segít minket abban, hogy megosszuk egymással az érzéseinket, értékeinket, gyermeknevelés során pedig a szabályokat, a szeretetet, elfogadást...tehát nagyon sok építő dolgot.
Milyen kommunikációs csatornák létezhetnek kisgyermek és szülei között? Mosoly, arcmimika, érintés, simogatás, masszázs, gesztusok, szavak, hanglejtés, kérdések, meseolvasás, ölelés, vígasztalás, sőt, még a bohóckodás, a birkózás és maga a csend is ide tartozik. A nonverbális (szemkontaktus, érintés stb) és a verbális (szóbeli) formákat használjuk családon belül.
Forrás: SKOLL E-learning
Mikből tevődik össze a kommunikáció?
Érdekes az, hogy leggyakrabban bele sem gondolunk abba, hogyan jön létre két személy között ez a fajta kapcsolat. Nézzük meg a folyamatot, mely felnőttek és gyermekek esetében is azonos módon működik!
Az anyuka szeretné, ha kisfia kis időre befejezné a játszást, és az asztalhoz ülne ebédelni. Tudja jól, hogy nem lesz könnyű a gyermeket elcsalogatni az építőkockáktól. A kommunikációnak van egy kódolás része, amikor az üzenetet küldő anyuka a kérését szimbólumokká, jelekké, szavakká, vagy mondatokká alakítja, és továbbítja kisfia felé szóban, vagy testbeszéddel. Ez esetben most finoman jelez, próbál ösztönözni, és azt mondja: „hmm de finomra sikerült ez a borsófőzelék”. A dekódolást kisfia végzi el, amikor fogadja és értelmezi anyukája jelzését. Ezután valahogyan reagál, visszajelez: erősen figyel, leteszi a játékát, és már indul is az asztal irányába. A folyamat egyszerű és világos – abban az esetben, ha az anyuka tudja, mit képes kisfia megérteni –, ha azonban mégis olyan jelzést ad, amit nem tud a kicsi értelmezni, akkor az üzenet nem jut át, zaj kerül a „rendszerbe”. A zaj lehet bármilyen hatás, körülmény, cselekvés, ami megakadályozhatja, eltorzíthatja az üzenet értelmezését.
Forrás: SKOLL E-learning
Újszülöttkorban 3 fontosabb kommunikációs mód van
A magzat anyukája pocakjában teljes védelemben él erős zajtól, fénytől, rázkódástól mentesen, kellemes melegben. Ez az idillikus hely hirtelen megszűnik a számára, helyette anyukája szerető simogatása, meleg ölelése az, ami megnyugtatja őt. A kisbaba már a várandósság 2. trimeszterében is érzi, ha anyukája simogatja a pocakját, és a 3. trimeszterben tündéri módon reagál rá végtagjainak, fejecskéjének mozgatásával. A simogatáshoz a legtöbbször külső hang is társul, nem csoda, ha az újszülött már a világra jövetele után fel tudja ismerni édesanyja hangját.
Az érintés erősíti a baba-szülő kötődést, és nagyon fontos már közvetlenül a világrajövetelkor ezt biztosítani számára, még akkor is, ha a személy, aki mellkasára veszi őt az édesapja, vagy más kísérő személy lesz. A baba elsődleges kommunikációs eszköze a bőrérzékelés, illetve a sírás. Arról, hogy miért sír a baba, korábban írtunk már cikket, kérlek olvasd el azt is!Forrás: Szülői érintés babamasszázs és babajóga
A baba 1-2 hónapos korban gyakrabban sír
Ekkor tanul meg alkalmazkodni a külvilághoz, miközben számtalan erős inger éri. Nyugalomra és biztonságérzetre van szüksége. A sírás nagyon erős kommunikációs kapcsolatot hoz létre a baba és édesanyja között, azonnali cselekvésre ösztönözve gondozóját. A 2. hónap végén a baba már többféle sírással igyekszik jelezni speciálisan az igényeit.
Szülőként főként a gondozással, szavainkkal, hanglejtésekkel, dajkanyelvvel kommunikálunk, ő pedig csetteg, cuppog, hangokat ad ki. Ha már ezekre is utánzással reagálunk, elkezdjük a közös beszélgetést.
2 és 4 hónapos kor között megjelenik a szociális mosoly
Ennek a gesztusnak komoly tartalma van. Azt jelenti a felnőttek számára, hogy „örülök neked, felismertelek”. Közben megindul a gőgicsélés is, amit befolyásol az, hogy a dajkanyelvet milyen gyakran és hogyan használtuk. A csecsemő egyre jobban utánoz, nem csak a felnőtteket, hanem saját magát is: ismételget. Beszédszervei az első hat hónapban a szoptatás által tudnak a legjobban erősödni.
4 és 6 hónapos kora között felismeri a mondattípusok
hanglejtését
Ez azt is jelenti, hogy kezdi megérteni a felnőttektől érkező beszéd vonatkozásait. Ahogyan fejlődnek beszédszervei és idegrendszere, úgy egyre változatosabbá válik a gőgicsélés. Fél éves korára már azt a hangkészletet használja leginkább, amely a saját anyanyelvére jellemző, a többit pedig elhagyja. Fél éves korra megjelenhet a gagyogás. Mostmár nem csak hangokat ad ki, hanem hangkapcsolatokat hoz létre, amelyek ráadásul a saját anyanyelvének hangsoraiba illeszkednek.
A kapaszkodóreflexet lassan felváltja a tudatos felénk nyúlás. Az érintés és a simogatás továbbra is nagy jelentőségű. Válaszoljunk a gyermek jelzéseire!
6 és 9 hónapos kor között megjelennek az üdvözlőhangok
A szociális mosoly már nem csak a közeli családtagoknak szól, ahogyan a gagyogás sem. Ez már nem csak gyakorlás, itt már közlési szándék van! 9 hónaposan a kicsi kimutatja kívánságait és érzéseit gesztusokkal. Ha utánozzuk a hangokat, melyeket kimond, azzal megerősítjük a köztünk lévő kommunikáció biztosságát. Segítsük a beszédértést azzal, hogy a figyelme középpontjába kerülő tárgyak nevét kimondjuk!
9 hónapos kor után megjelennek a szavak
Ez már nem önkéntelenül kiejtett szótagok és szótagkapcsolatok mondogatása. Megjelennek a jópofa protoszavak, amelyek olyan szavak, amelyeknek nincs jelentésük, a gyermek maga alkotta, és bizonyos helyzetekben használja őket. A közös cselekvéseket, játékokat kísérjük mindig valamilyen odaillő ritmikus szólammal, például: dirr-durr, bimm-bamm. Ez a hangutánzás segít a gyermeknek a beszédfejlődésben. Egyszerű kérdéseket ebben a korszakban már megért és szemével odanézve, vagy kézzel mutatva válaszol rájuk.
Mit tud a baba 1-1,5 éves kora között?
- Kimondja az első szavakat, melyek egyre jobban felismerhetőek
- Lassan 200 szót is megért
- Hangutánzó szavakat használ (nyam-nyam)
- Gesztusokkal jelzi az „igen”-t és a „nem”-et
- Megért egyszerű kéréseket, kérdéseket és reagál rájuk
- Szavakkal magára vonja a figyelmet
- Passzív szókincse gyorsan nő
Forrás: Koragyermekkori program
Elérkeztünk a „Mi ez?” korszakhoz
A gyermek rájön arra, hogy mindennek van neve. Hatalmas tudásvágyától vezérelve ezért meg is akarja ismerni az összes tárgynak a nevét. Milyen újdonságok történnek még?
- Bekövetkezik a szókincsrobbanás: a baba beszédében nagy gyorsasággal jelennek meg az új szavak
- Megjelenhetnek a kétszavas mondatok
- Lányok használhatnak szókapcsolatokat, a fiúk idegrendszeri érése miatt ez náluk picit később jön el
Forrás: Koragyermekkori program
Tudtad, hogy
- a baba születéskori egyetlen teljesen kifejlett érzékszerve a bőre? Ezért is kulcsfontosságú a bőrkontaktus, hiszen a legfontosabb kommunikációs csatornát jelenti számára.
- Egy 2 éves gyermek már 400 szót ismer, és ennek felét, harmadát használja is?
- Az éneklésnek, mondókázásnak nagy szerepe van a gyermek beszédfejlődésében?
