A meseolvasás nélkülözhetetlen a gyermek fejlődésében
Mi a varázsa? Miért meséltek, miért adták át történeteiket az emberek a kezdetektől, és teszik ezt ma még a természeti népek is? Nem csak kellemes esti rutin, kedves hagyomány, szórakoztató közös időtöltés, de valójában egy belső igény is. Nem csupán játékos pillanatokról van szó, bár mi magunk is tudjuk, hogy a mese nagy örömet okoz a kicsinek és a felolvasó szülőnek egyaránt. A mesehallgatás a gyermekek lelki, érzelmi és szellemi fejlődésének egyik legfontosabb pillére. A szülők és pedagógusok egyre gyakrabban tapasztalják, hogy a rendszeres mesehallgatás pozitív hatást gyakorol a gyerekek önbizalmára, kommunikációjára, konfliktuskezelésére és értékrendjére. De miért is van ekkora szerepük, és hogyan fejlesztik az érzelmi intelligenciát, képzelőerőt, személyiséget?
A mese az érzelmi fejlődés alapköve
Nem más, mint egy univerzális nyelv: képes szavakba önteni azt, amit egy kisgyermek még nem tud kifejezni. Dr. Kádár Annamária pszichológus, iskolapszichológus, a Mesepszichológia című könyvsorozat szerzője hangsúlyozza, hogy a mese érzelmi biztonságot nyújt a gyermeknek. Ő maga is rengeteg mesét hallgatott kora gyermekkorától kezdve az édesanyjától.
Az érzelmi biztonság megalapozása már ekkor megtörténik, a létrejövő negatív mintáknak az átírása később már nem egyszerű, de nem is lehetetlen. A mese megerősíti az ősbizalom érzetét, azt, hogy a világunk jó, és jó, hogy ide születtünk, benne élünk.
A gyermek sajátos gondolkodásához tökéletesen illeszkednek a mesék, mert képi világuk és valóságábrázolásuk épp olyan, amilyen világot a gyermeki képzelőerő létrehoz. Épp olyan egyszerűek és szélsőségesek. Épp úgy nagyítják fel a dolgokat és adnak lehetőséget bárminek a teljesüléséhez. Itt minden lehetséges és mindennek rendje van. Ez biztonságot ad a gyermeknek.
Segít leküzdeni a félelmeket és a nehézségeket
A mesehősökkel való azonosulás révén a gyerekek átélhetik és feldolgozhatják a saját félelmeiket, haragjukat, vagy szorongásaikat. A jó győzelme a rossz felett reményt ad, az akadályokon való túljutás pedig megerősíti bennük: képes vagyok rá! A mese varázslata és optimista filozófiája belső erőt, hitet, támaszt, önbizalmat alapoz meg, ami segíteni fogja a gyermeket az akadályok leküzdésében.
A mese által saját vágyai szerint alkot fantáziaképet, ami segíti őt a mindennapokban felgyűlt feszültségek levezetésében, negatív és pozitív érzései feldolgozásában. Az, hogy e képessége kialakul, később, felnőttkorában is segíteni fogja őt a problémái megoldásában.
Gyermeked újra és újra ugyanazt a mesét kéri?
Ha láthatóan leragadt egy történetnél, azt jelenti, hogy egy olyan feldolgozatlan problémája van épp, amelyre úgy érzi, hogy konkrétan ebből a történetből kap szimbolikus módon segítséget. Hiszen az ő nyelvén szól, a mese által érzi a saját problémáit. Ha gyermeked ugyanazt a mesét kéri többször is, ne próbáld meggyőzni őt a változatosság szépségéről, hagyd, hogy feldolgozza általa a feszültségét.
A „varázsos évek” és a mágikus gondolkodás szépsége
„A régiek szerint a kisgyermek hétesztendős koráig Isten tenyerén él. Isten tenyere azt a világot szimbolizálja, amelyben a gyermek él, a tér és időnkívüliséget, az osztatlan szent időt.”- írja Dr. Kádár Annamária a Mesepszichológia című könyvében.
Az óvodás gyermek még nem tud különbséget tenni a lehetetlen és a lehetséges dolgok között. Az ő világa a varázslatok helyszíne, ahol bármi megtörténhet, amire vágyik és gondol. Azt hiszi, hogy a dolgok és a jelenségek között varázslatos összefüggések vannak, és ezekkel irányítani tudja a világot. A hozzájuk kapcsolt szabályokat pedig ő maga határozza meg, például amikor valamit teljesítenie kell ahhoz, hogy a varázslat működjön.
A mesei kettős tudat segítségével a gyermek át tudja alakítani a valóságot, és azt beépíti a saját személyiségébe saját igénye szerint. A mese kezdő és befejező részei vezetik át őt a valóságból a fantáziába, majd vissza: „az üveghegyeken is túl, ott, ahol a kurtafarkú malac túr”, „aki nem hiszi, járjon utána!”.
A mágikus gondolkodással megjelenik a fantáziahazugság, ami 4 éves korban legerőteljesebb. Ezeket a füllentéseket nem jó hazugságként kezelni, hiszen a gyermekben összemosódnak a valóság és a fantázia elemei. Ha például valami rosszat tesz, és azt mondja, hogy nem ő volt, akkor valójában nem letagadni akarja a tettét, hanem szeretné meg nem történtté tenni a dolgokat.
Mit üzen a jó mese?
Képzeljük el a világot, amelyben a legkisebb, a leggyengébb, a legügyetlenebbnek kikiáltott személy is boldogulhat, sőt végül győzhet, elnyerheti méltó jutalmát. Ehhez általában gyors észjárásával, nemes szívével jut el, becsületes módon. A mese üzenete segít a kicsinek abban, hogy a hőssel azonosulva saját élethelyzetéből adódó kiszolgáltatottságát, vagy vélt ügyetlenségét, kicsinységét kompenzálja.
Gondosan válaszd ki a megfelelő mesét!
Milyen a jó mese?
-
Egyszerű, de gazdag nyelvezetű
-
Életkornak megfelelő - óvodásoknak például az ismétlődő, kiszámítható történetek a legjobbak
-
Többször hallgatható – a gyerekek szeretnek újra és újra visszatérni ugyanahhoz a történethez
-
Archetípusokat mozgat meg – szerepel benne az árva, a királyfi, a boszorkány, a segítő állat, akik mind jók, vagy rosszak, egyszerűek, hiszen a gyermek a bonyolult személyiségű szereplőket nem tudná megérteni
-
Problémát vet fel, de megoldást is mutat
A meséknél nagyon fontos szempont az, hogy a főhős jó és becsületes úton nyeri-e el a méltó jutalmát. Megfigyelhető-e az, hogy a tiszta úton járva sikert ér el a küldetésében? Győz-e a jó? Példát vehetünk róla? Nem szükséges, hogy a főhős teljesen tökéletes legyen, de összességében a becsületes úton járjon.
Kiemelten fontos az, hogy különbséget tudjunk tenni jó és rossz között. Azt, ami negatív, ne állítsuk be jónak, normálisnak a történet alatt. Ez vonatkozhat például negatív jelképekre, amelyek aranyosként vannak bemutatva. A gyermek pontosan értse azt, hogy mi a jó és a rossz.
A mese fejleszt
-
Fejlődik a szókincs, nyelvi készségek és kommunikáció
-
Erősödik a figyelem, memória, hallás utáni szövegértés
-
Bővül a képzelőerő – a gyerek képek nélkül is „látja” a történetet. A képzeletet az érzelem irányítja
-
Fejlődik a morális érzék, az igazságérzet és az empátia
-
Biztonságos értékrendszer alakul ki – szeretetre, kitartásra, tiszteletre nevel
-
Kreatív fantáziát ad, hitet az álmok megvalósításához
-
Meghitt perceket nyújt, kapcsolatot alakít ki a mesélővel
Ha a gyermeket képernyő elé ültetjük, akkor a bejövő külső képek azonnal leállítják a belső képkészítést, azt, amit a gyermek mesehallgatás alatt él át. Fantáziája leáll, kreativitása nem fejlődik, és nem tud különbséget sem tenni a külső és a belső kép között. A gyorsan pörgő képek ráadásul nagyon megterhelőek az idegrendszere számára. Talán nem is gondolnánk, de hasonló külső képet jelent a bábbal illusztrált mese is.
Azok a gyerekek, akik rendszeresen hallgatnak mesét, könnyebben értik meg mások érzéseit és motivációit – ez a szociális intelligencia alapja.
A mese és a biztonságos kötődés
A meseolvasás nemcsak a gyermek fejlődését szolgálja, hanem a szülő-gyermek kapcsolatot is mélyíti. Az az idő, amikor egy szülő figyelmesen mesél a gyermekének, az intimitás és kötődés ideje. Egyfajta érzelmi horgony, amelyhez a csöppség mindig visszatérhet, még felnőttként is.
Az esti mese különösen fontos: lecsendesíti az idegrendszert, átsegít az elalvás nehézségein, és segít a napi élmények feldolgozásában.
Hogyan kezdjük el?
Már egészen kicsi kortól olvassunk mesét – akár már 6 hónapos kortól! Ne aggódjunk, ha a gyermek nem figyel végig – az ismétlés segíti a megértést. Legyen az esti mese rutin – ez biztonságérzetet ad. Időnként meséljünk „fejből” – a saját történeteink különösen értékesek.
A mese a gyermek jövőjére hat. Rendszeres hallgatása nem csupán egy kedves hagyomány, hanem a gyermek érzelmi, szociális és kognitív fejlődésének elengedhetetlen eszköze. A magyar népmesék időtálló értékei, a pszichológusok tapasztalatai és a családok visszajelzései mind azt mutatják: olyan ajándék van a kezünkben, amely egész életre szól.
Forrás: Dr. Kádár Annamária Mesepszichológia, Mesepszichológia 2. (könyvek)
